Szőnyegeinkről általában:

- Nepálban, kézi csomózású technikával készülnek úgy, ahogy a tradicionális perzsaszőnyegek is.

- Alapanyaguk 100% tibeti, felföldi gyapjú (Mely jóval értékesebb a tömegtermelésben  elterjedt új-zélandi minőségtől.)

- A kézi csomózású technikának és a minőségi alapanyagoknak köszönhetően ezek a darabok több generációt kiszolgálnak.

- Színezékeink a kollekció egyik részénél tisztán természetes alapanyagból származnak, másik részében kiváló minőségű svájci színezékek.

- Minden típus teljesen szabadon választható méretben is elkészíthető, nem kell ragaszkodni tehát a „standard” méretekhez amennyiben annál szerencsésebb megoldás is létezik. (Kör alak is lehetséges.)

- Minden típus színösszeállítása módosítható egy 125 színből álló minta alapján.

- A szőnyegek elkészültével Svájcba utaznak, ahol utoljára átmossák őket egy speciális szőnyegmosó üzemben. A mosásnak több célja van, egyikük az, hogy impregnálják őket egy folttaszító réteggel.

- Cégünk szőnyegeit közvetlenül importálja, így árainkat - a minőség viszonylatában -alacsonyan tudjuk tartani.

- Mivel e darabok egyedileg készülnek így van rá lehetőség, hogy egyedi mintával készíttessük el őket. Tehát ha van egy olyan belsőépítészeti motívum vagy akár logo amit szeretnének a szőnyegen is megjeleníteni, az is megvalósítható.

A szőnyegkészítésről.

Az első és legfontosabb lépés a gyapjú előkészítése. A felhasznált gyapjú minősége alapjaiban határozza meg a készülendő szőnyeg tartóságát, hiszen csak a finomszálú, rugalmas és erős gyapjúból készített fonalat lehet sűrűn, egyenletesen csomózni. A készítők ehhez kétféle módon szerzik be az alapanyagot. A nomád népek mind a mai napig a saját nyájról lenyírt gyapjút használják, amely minősége igen változatos lehet. A manufaktúrákban készülő szőnyegekhez minőségi kategóriák szerint vásárolják a gyapjút.

A kártolás (a szálas anyagok lazítására szolgál) a gyapjú fonal előkészítésének megelőző lépése. Hagyományosan ezt a műveletet is kézzel végzik, mára azonban sok helyen gépesítették. Ezután gyapjúszálat sodornak.

Ezt követi a gyapjú színezése. A 20. század előtt a szőnyeget kizárólag természetes anyagokkal színeztek (okker kő-sárga terrakotta; sárfány-vörös, indigo-kék stb.). Ezek előállítása munkaigényes feladat, mégis érdemes fáradságot nem kímélve ezekkel a színekkel festeni a gyapjút, hiszen színei évtizedekig megmarad, értéke megsokszorozódik. A múlt század fordulóján terjedtek el a mesterséges (anilin) festékek, napjainkban már olyan jó minőségűek, hogy csak a szakavatott szem vagy laboratóriumi vizsgálat tudja megállapítani egy-egy szín eredetét. Az új festékek nagyban leegyszerűsítették a szőnyegkészítők életét, így széles körben elterjedtek a világ minden táján. A festés művelete a legegyszerűbb, hagyományos módoktól kezdve egészen a nagyüzemi festésig terjed. A nomád törzsek kisebb mennyiségű gyapjút festenek be üstökben, ilyen körülmények között a festék nem egyenletesen fixálódik a szálakon. Így jön létre az ún. abrash: ugyanazon szín egyszerre több árnyalatban játszik a szőnyeg felületén, ezzel is hozzájárulva a szőnyegek egyediségéhez. A festett gyapjút sokszor a műhelyek tetején szárítják, s ilyenkor a szőnyegkészítő falu a szivárvány minden színében tündököl. A fonalak megfestése után következik a szőnyeg elkészítése. A szőnyegek alapszálait egy szövőszéken rögzítik hosszanti irányban.

Ezután kezdődik a munka leghosszadalmasabb része, a csomózás. A nagyobb szőnyegeket egyszerre többen készítik, a munka így is több hónapig eltart. A csomózás közben képződő felesleges gyapjúszálakat nagyjából azonos hosszúságúra nyírják. Ezt a műveletet egy speciális, sarlószerű vágóeszközzel végzik. Csak ezután válik nagyjából láthatóvá a készülő minta. A nomád szőnyegek mintázata nem rögzített, a szőnyegkészítők az emlékezetükre és fantáziájukra hagyatkozva dolgoznak ki egy-egy törzsükre, nemzetségükre jellemző motívumot. A megtervezett szőnyegek esetében egy milliméteres papírra rajzolt terv alapján, mintegy kottából készülnek a szőnyegek. A szőnyegek szín- és mintavilága évszázadok óta alig változott, kis gyakorlással mi is felismerhetjük a legnevezetesebb típusokat.

Miután befejezték a szőnyeget és leszedték a keretről, tökéletesen egyforma hosszúságúra nyírják a gyapjúszálakat. Nagyon fontos, hogy minden szál azonos magasságú legyen, mivel csak így lehet a szőnyeg egyenletes felületű és foltmentes. Ez a folyamat nagyon nagy szaktudást és odafigyelést igényel.

Utolsó munkafázis a szőnyegek átmosása. Erre több okból kifolyólag is szükség van: egyrészt a több hónapos munka alatt a szőnyeg óhatatlanul bepiszkolódik, másrészt ez a művelet a gyapjúszálak puhítására szolgál. Az átnedvesített szőnyegekből egy gereblyeszerű tompa tárggyal passzírozzák ki a felesleges vizet. Ezzel az eljárással érik el, hogy a szőnyeg visszanyerje eredeti tiszta fényét. A műhelyek féltve őrzik azoknak a samponoknak a receptjét, amivel a gyapjút átmossák, amellyel élénkíthetik, vagy éppen tompítják az eredeti színeket. A szőnyegmosás e fázisa mára egy új és jól megbecsült szakmává fejlődött.

Mosás után a szőnyegeket kifeszítik és megszárítják.

Tisztítás